Ha szerda, akkor eső...

... és persze fogászat. Már várom a szerdákat, kb. még négyszer kell menni. Aztán teljesen tökéletes lesz az összes fogam.
Egyébként tényleg, az elmúlt három hétben mindig szerdánként érkezett a legpocsékabb, legnedvesebb időjárás. Jövő héten is szerdán megyek... :)
Tegnap egyébként két lyukkal lett kevesebb, és most először érzéstelenítő nélkül történt minden. Egy bő óra alatt végeztünk is.
A rendelőben különösen jó volt a hangulat, gyakorolhattam a nyitott szájjal nevetés művészetét. A csúcs a kávéról szóló beszélgetés volt, amikor a fogorvosom megjegyezte, hogy neki a kávétól remeg a keze...majd sietve hozzátette, hogy ma nem ivott, ne aggódjak. :)

Gyökérkezelés hatásai...

Már rég túl vagyok rajta, és persze nem voltak ilyen tragikusak a következmények. Tegnap este nagy-sorozatnéző-estét tartottam, közben találtam erre a gyöngyszemre. Rákeresve a youtube-on, szerencsére megtaláltam, és így mindenki szórakozására csatolom is.




A sajtótájékoztató következményei még CJ gyökérkezelésénél is tragikusabbak lettek... ;)

Első menet vége...

A fogselyemmel már nem küzdök, sikerült bele jönni! :)
Most szerdán két tömés került sorra, amit végül két és fél órás program keretében sikerült is megvalósítani.
Már nem is kell nagyon részletezni a történéseket, fúrtak, faragtak, tisztítottak, majd tömtek. Leírva nagyon egyszerű, és teljesen fájdalommentes. Most pedig elég jó érzés újra teljes fogsorral étkezni!
Még azért csütörtökön is vissza kellett menni soron kívül, mivel az egyik tömés túl magas volt, amit csak az után éreztem, hogy kiment az arcomból a zsibbadás. De ez már csak egy tíz perces igazítás volt, azóta pedig minden rendben. :)

Még van mit tenni, így nem fejeződnek be a kalandok. Most az egészségpénztárra kell várni, hogy végre beléptessenek...
Aztán folyt. köv.

Selyem

Szerdán tehát megszabadultam a fogkövektől. A továbbiakban fogselymet kell használnom, hogy megakadályozzam az újraképződést. A kezelést követően, még a székben fogorvosom megmutatta a helyes fogköztisztítás technikáját: a selymet óvatosan eljuttatjuk a fogköz aljára, majd nekifeszítjük a fog oldalára, és így kihúzzuk függőlegesen. Azt mondta, hogy nekem jobban kézre fog esni.
Tegnap megvásároltam a szükséges kelléket, azt a típust, amit ajánlott. Majd egész nap az estére vártam, hogy kipróbálhassam... Hát, vicces videó készülhetett volna, ahogy szerencsétlenkedek. Mert ugye a közbe még csak-csak eljut az a selyem, de már a megfeszítéssel problémák adódtak, a helyes kihúzásról ne is beszéljünk. Vannak helyek, amik valóban kézre esnek, de ebből van kevesebb. Elvileg mindenhová el kéne jutni, de ez egyelőre megvalósíthatatlan feladatnak látszik...
Kíváncsi vagyok, hogy jövő szerdáig megtanulom-e?

Fakír-kiképzés

Ma korán reggel kezdtünk. A legutóbbi alkalom alapján, minden félelem eltűnt, biztos voltam benne, hogy nagy fájdalom már nem érhet. Tévedtem, de persze ez sajnos a kezeléssel együtt jár, és a végére szinte el is felejtettem az első bő fél órát.
Tehát az ideiglenes tömés (továbbiakban: i. t.) eltávolítása után újra előkerültek a múlt hétről már megismert apró tűk, melyek a gyökércsatorna tágítására valók. Most a vastagabbak kerültek sorra. A fájdalomküszöböm az idő múlásával egyre alacsonyabb lett, végül előkerült az érzéstelenítő is. Ez segített.
A legviccesebb az volt, hogy jó sok ideig, amíg a gyökértömést előkészítették és betették nem zárhattam be a szám. Amikor pedig az i. t. is bekerült, be kellett volna zárnom a szám... Eltartott egy ideig, amíg tudatosult, hogy van állkapcsom is :-).
Végül a fogköveimtől szabadítottak meg. Megmutatta előtte, hogy hogyan is néz ki a helyén. Hát, nem volt egy szép látvány. Egyébként pikk-pakk megvolt, végül egy "ipari elektromos fogkefével" az alapos "fogmosás" sem maradt ki. Ezentúl a fogselyem használata is bekerül a napi rutinba!
Folyt. köv.: jövő szerdán.

Kis vidámság hétvégére... :-)

A 3-as csatorna

Ezen is túl vagyok, kicsit féltem tőle, de tulajdonképpen fájdalommentesen megúsztam ezt a napot is!
Ma folytattuk a legutóbbi vérzés miatt félbehagyott gyökérkezelést. Szerencsére az idegölő gyógyszer az ideiglenes tömésben tökéletesen működött, és a legnagyobb kellemetlenség egészen sokáig mindössze annyi volt, hogy nyitva kellett hagynom számat. :-)
Egyébként ma kis zenei aláfestés (Mike Oldfield talán) mellett kezeltek, majdnem kávéházi hangulatom lett, de ez nem sokáig tartott, gyorsan visszatértem a valóságba. De tényleg nem fájt, nagyon óvatosan fúrt, szúrt, sokáig nem kellett érzésteleníteni. Aztán jött az a bizonyos 3-as csatorna, amiben még akadt élő ideg, és emiatt egy gyors injekciónak is közre kellett működni. Onnantól kezdve aztán már hamar végeztünk, jelenleg egy kis CaOH massza lapul az ideiglenes tömésem alatt, mindegyik gyökércsatornában egy pici, hogy aztán legközelebb szerdán remélhetőleg végleges tömést kapjon a legrosszabb állapotban lévő fogam. Enni még nem lehet vele, de azt a pár napot már igazán ki lehet bírni!

Önkéntes véradó...

Furán aludtam az éjjel, de alapvetően nyugodtan ébredtem, felkészülve minden szörnyűségre. Komótosan készülődtem, majd néhány perccel 10 óra előtt megérkeztem a rendelőbe. Felvették az adataimat, nem volt idő megrettenni sem. Egyébként nem is volt miért! Barátságos színek, otthonos környezet, nyugodt emberek.
Találkozok az orvosommal. Bemutatkozás. Utoljára? Úgy négy éve, az ügyeleten.
Azt hiszem, hogy a fogorvosoknak olyan sztorit hallgatni, ami arról szól, hogy valaki nem szeret fogászatra járni, az olyan lehet, mint amikor tőlünk a TV-beli felbukkanásunk időpontját kérdezik.
Tüzetes állapotfelmérés után szembesült(ünk) fogaim tényleges állapotával. Végül is nem ért nagy csalódás, sőt, bizonyos szempontból rosszabbra számítottam. Egy nagyon durva helyzeten kívül nincs nagy baj, néhány apróbb lyuk, de szerintem az gyerekjáték lesz már, ha ezt a durva lyukat elrendezzük. Két fogat érint, és közötte már elkezdett benőni az íny. A megoldás elég összetett, és ha sikerül, elképzelhető, hogy nem kell kihúzni a leghátsó fogat. Gyökérkezelni kell, meg a korona szó is előkerült, ez még messzebb van, most a gyökérkezelésre koncentráltam. Megnyugtatott, hogy nem fog fájni, és tényleg. Nem nagyon fájt, ha mégis, azonnal megállt. De ez ritkán volt, és annyira nem is volt kellemetlen.
Aztán következett az a rész, amiről a bejegyzés a címét kapta:
Útban volt az íny a fogaim között, így azt el kellett tüntetni onnan. Kiégették, de ez nem volt túl egyszerű, mivel vérzett, és nem nagyon akart csillapodni. Egyébként ez nem volt egy kellemes dolog, de biztos lesz ez még így mással is...
Aztán konzultáltak az egyik vezető orvossal, és amikor felvázolták a helyzetet, akkor pár pillanatig egy House epizódban éreztem magam. Legalábbis az elhangzott szavak többségét ott hallottam legutóbb... :-)
Egyébként nagyon pozitív volt, hogy nem a probléma (vérzés) tényének ismételgetése történt kezelés közben, hanem a megoldás keresésének nyugtató hangulata uralkodott a környéken.
Végül egy ideiglenes tömés akadályozza meg, hogy az íny visszajusson a lyukba, illetve egyben megtörténik a gyökér idegeinek elpusztítása is.
Következő időpont csütörtök, 11 óra.

Előzmények....

A probléma az, hogy nem sikerült gyerekkoromban megszeretni a fogászat intézményét. Hogy ez miért probléma, azzal néhány évente szembesülök. Általában mindig az utolsó utáni pillanatban mentem, aztán a kezelés igen gyorsan és egyszerűen lezajlott: kihúzták. Végül is ez kényelmes, pár perc szenvedés, aztán újra semmi gond.
Ebben az évben elhatároztam, hogy ez a következőkben nem így lesz! Egy csendes este az interneten elkezdtem böngészni a fogorvosok/fogászatok honlapjait, és kiválasztottam a legszimpatikusabb helyet.
Tegnap - míg tart a fellángolás - kértem egy időpontot, hogy elinduljon a folyamat. Úgy gondoltam, hogy leghamarabb jövő héten mehetek. Nem baj, addig felkészülök lelkileg az egészre. Aztán teljesen kizökkentett, hogy a recepción egy mai időpontot ajánlottak... Aztán mondták, hogy bármelyik nap lehet jönni a HÉTEN... Jövő hét szóba sem került... Persze elfogadtam a mai időpontot, és mivel a honlap alapján mindegyik fogorvos szimpatikus volt, nem válogattam.

Kezdtem reménykedni, hogy végre pontot tehetek a fogbajaim végére, és talán nem kell még egy fogat elvesztenem...

ui: a blogot azért indítottam, mert a másik helyre nem illett a téma, ugyanakkor lehet, hogy valakit érdekel a sztori... Bár az is lehet, hogy nem. :-)